Térkép - Ahmadábád (Ahmedabad)

Ahmadábád (Ahmedabad)
Ahmadábád (અમદાવાદ Amdāvād, hindi: अहमदाबाद) az indiai Gudzsarát állam legnagyobb városa és 7,6 milliós lakosságával (2016) az egyik legnagyobb városi agglomeráció Indiában. A Szábarmati folyó partján fekszik, az Ahmadábádi kerület adminisztratív központja és 1960-tól 1970-ig (amikor az Gandhinágárba költözött) Gudzsarát állam fővárosa volt.

A várost néha Karnávati néven említik, ami egy azonos helyen fekvő régi város neve. A gudzsaráti népnyelvben csak Amdávádnak nevezik.

A város népességének változása:

 
Térkép - Ahmadábád (Ahmedabad)
Térkép
Google Föld - Térkép - Ahmadábád
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Ahmadábád
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Ahmadábád
OpenStreetMap
Map_India_and_Pakist...
5000x4029
upload.wikimedia.org
map.jpg
3042x2176
amrelidp.gujarat.gov...
map_ahmedabad.jpg
1671x2223
www.iter-india.org
map.jpg
1843x1405
syedfawaz2002.files....
map.jpg
1843x1405
theahmedabadblog.com
Cloth_map_of_ahmedab...
1296x1632
upload.wikimedia.org
Ahmedabad_BRTS_Netwo...
1200x1039
upload.wikimedia.org
ahmedabad_brts_netwo...
1200x1039
syedfawaz2002.files....
Ahmadabad-City-Map.j...
900x1223
maps.newkerala.com
ahmedabad-city-map-2...
1200x915
blogindiainmaps.edub...
ahmadabad-ahmedabad-...
758x1043
www.indiamike.com
Ahmedabad-city-map-7...
750x750
www.indiamapstore.co...
ahmedabad-city-map.g...
598x900
www.maps-india.com
Ahmedabad%2BMap.jpg
600x728
2.bp.blogspot.com
ahmedabad-road-netwo...
600x727
www.mapsofahmedabad....
ahmedabad-city-map.j...
600x727
www.mapsofahmedabad....
ahmedabad-map.gif
600x727
1.bp.blogspot.com
ahmedabad-map.gif
558x772
www.wpps.org
ahmedabad-map.gif
558x772
wpps.org
ahmedabad-road-map.g...
598x700
www.maps-india.com
Ország - India
India zászlaja
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.

A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
INR Indiai rúpia (Indian rupee) ₹ 2
ISO Nyelv
EN Angol nyelv (English language)
AS Asszámi nyelv (Assamese language)
BN Bengáli nyelv (Bengali language)
GU Gudzsaráti nyelv (Gujarati language)
HI Hindi nyelv (Hindi)
KN Kannada nyelv (Kannada language)
ML Malajálam nyelv (Malayalam language)
MR Maráthi nyelv (Marathi language)
OR Orija nyelv (Oriya language)
PA Pandzsábi nyelv (Panjabi language)
TA Tamil nyelv (Tamil language)
TE Telugu nyelv (Telugu language)
UR Urdu nyelv (Urdu)
Neighbourhood - Ország  
  •  Banglades 
  •  Bhután 
  •  Kína 
  •  Mianmar 
  •  Nepál 
  •  Pakisztán